Van egy jó hely, odamegyek.
Lerakom ott a terheket.
Ott fenn a hegyen van az a hely,
Ahol a szív békére lel,
A Golgotán áll a kereszt,
Ha bűnös vagy, odajöhetsz.

Reggel 5:30 kor volt az ébresztő. Nem mondhatnám, hogy túl sokat aludtam, de nagyon jól. Kipihenten ébredtem, nem volt gond a felkelés. Gyorsan összepakoltunk, a matracokat kihordtuk az udvarra, jött értük egy autó és vitték vissza az iskolába, ahonnan kölcsönözték. Az asztalokat, amiket este kipakoltunk a folyosóra, most visszaraktuk a matracok helyére, megterítettünk, majd közösen reggeliztünk a hívek által előző este a hűtőbe készített dolgokból. Gazdag kínálat volt, szalámi, kolbász, tojás, retek, paprika, vaj, lekvár és a tegnapról megmaradt rengeteg süti. Alaposan bereggeliztem. még útravalót is csomagoltam egy keveset, akkor még nem sejtettem, ennivaló lesz az, amire a legkevésbé lesz szükségünk. 

Reggeli előtti ima Árpádföldön

Fél nyolcra jött egy autó, amivel szállítatni lehetett a csomagokat az esti szállásra. A szervezők már előre ígérték, lesz ilyen lehetőség, általában ingyen, esetenként csekély térítés ellenében. Én már akkor elhatároztam, nem fogom igénybe venni ezt a szolgáltatást, cipelni fogom a zsákomat teljes egészében. Sokan mindenüket bepakolták az autóba, én csak a polifoamot. 

Virágot kötünk a keresztre

8 órára mentünk a reggeli szent misére. Nagyon kedves, szinpatikus, lengyel plébánosa van Árpádföldnek.

Az Árpádföldi Katolikus Közösségi Ház

A mise után háromnegyed kilenckor,  hívek sorfala között és a plébános úr áldásával indultunk útnak.

 Az első megállónk Csömörön volt, ahol a helyi hívek fogadtak, A templomban pihentünk és imádkoztunk egy kicsit, majd átmentünk a plébániára, ahol gazdag szeretetvendégség várt minket. Pálinka, bor, tea, kávé és sok-sok sütemény.

Áldozatok emlékműve- Csömör

A csömöri templom

 Szeretetvendégség-Csömör

Délre értünk Kerepesre, ahol szintén a templomban köszöntöttek minket, de nem csak a plébános, hanem a polgármester és az alpolgármester is. Az áldás mellet megkaptuk az első szalagot a zászlónkra. Itt is szeretetvendégség volt a helyiek jóvoltából. Szendvicsek, sós és édes sütik, kávé, víz, üdítők. Hát nem éheztünk az biztos! Jó, hogy ezeken a helyeken mosdó és WC is használható.

Fogadás Kerepesen

Az első szalag a zászlónkra

Templom Kerepesen

Szeretetvendégség Kerepesen

Kb. 1 órát időztünk itt, majd egy hosszú és kemény szakasz következett. Gyönyörű erdős részen baktattunk, rügyeztek a fák, éledezett a tavaszi természet. A hosszú és kimerítő emelkedő próbára tette az egyre fáradó csoportot, de nagyon jó tempóban mentünk, a tervezettnél fél órával korábban, fél négyre értünk Gödöllőre.Az árokparton üldögélve várakoztunk, hogy bejuthassunk a templomba, majd a gondnok megérkezése után az alagsorban levő helységben pihentünk meg. Jutkával nem is mentünk be a templomba imádkozni, cipőinktől megszabadulva, lábainkat felpócolva próbáltunk erőt gyűjteni a hátralevő szakaszhoz.  Fél óra pihenő után indultunk tovább.

Negyed hatra, énekelve értünk be Máriabesnyőre. Ez egy híres zarándokhely, gyönyörű templommal és mellette egy szép lelkigyakorlatos ház van, ami egyben zarándokszállás is. Elfoglaltuk szobáinkat, majd megnéztük a templomot és mentünk vacsorázni. A paradicsomos káposzta, amit kaptunk, nagyon finom volt, de mivel egész nap rengeteget ettem, már nem nagyon tudtam vacsorázni. Itt már éreztem, ha nem fogom vissza az evést, akkor nagy bajok lesznek. Nem lesz fogyás, hanem inkább..... Jaj ne, még rágondolni is rossz. Korábbi zarándoklatot megjárt társaink mondták, az előző években volt olyan, aki 6 kilót hízott, mire elérték a Román határt. Hát szóval, már  itt elhatároztam, nagyon oda fogok figyelni az evésre, nem fogom teleenni magam, legyen bármilyen finom és csábító is a kínálat. 

Vacsora Máriabesnyőn

A lelkigyakorlatos ház emeleti részén hotel jellegű szobák vannak,mi az alagsorban lettünk elszállásolva. 8-an nők egy szobában, a férfiak egy másikban. A mi szobánkban 1 db 2 szintes és 4 db 3 szintes ágy volt. Mi Jutkával a 2 szintest fogtuk ki magunknak, bevállaltam a felső ágyat. Volt rendes ágynemű, még a hálózsák sem kellett, a szobában volt egy mosdó, a folyosón pedig 1-1 zuhany és WC, külön a férfiaknak és külön a nőknek.

Zarándokszállás Máriabesnyőn

A szobában elég sűrűn voltunk, pedig nem is foglaltunk el minden ágyat. Többeknek megjelentek a vízhólyagok, komoly kezelések kezdődtek. Jutka azt mondta, ez nem is zarándokút, hanem inkább egy hajcsárút. Pedig ez még csak a második napunk volt, elképzelni sem lehetett, mi vár még ránk ezután. Én is fáradt voltam, eléggé fájtak, fáradtak a lábaim, de semmi extra bajom nem volt. Napközben néha görcsölt a bal lábam ujja, de aztán el is múlt. Figyelni kell a magnézium és kalcium bevitelre. Izomlázam is van, hiszen nem tudtam igazán edzeni az út előtt. Látom a napirendet kialakulni. Erika, a vezetőnk nagyon jól fogja össze és vezeti a csapatot. A fogadások és templomlátogatások, imádkozások mellett, van egy rend, amit betartunk. Délelőtt elmondja a csoport a Rózsafüzért, felajánljuk valakiért, vagy valakikért. A  fél óra "Szent csend" az egyik legjobb dolog a nap során, ilyenkor az ember el tud mélyedni saját gondolataiban. Délután megint egy rövid Irgalmasság Rózsafüzér, majd este pedig a közös beszélgetés és a nap értékelése. A falvakba mindig énekelve vonulunk be. Egyelőre fülelek és tanulom a szép Mária énekeket. 

Nagyon sűrű a program, időre kell érkeznünk a falvakba. Nem úgy van, hogy legyalogolom a napi távot, aztán már csak pihenés. 

Napközben az egyik zarándoktársam, Péter, meghatódva mondta, ő személy szerint mennyire örül, hogy Jutka és én általam, akik reformátusok vagyunk, ökumenikus lett a zarándoklat. Ez volt az első alkalom, hogy Péterrel beszélgettem, de az út során nagyon megszerettem őt. Egy nagyon finom lelkű, csupa szív ember. Később még voltak közös dolgaink, de ezekről majd csak akkor írok, ha az időben odaértem a naplóírásban.

Útjelzések a 2. napról

 Napközben az úton