Béke fejedelme, szentséges Istenünk,
Úr Jézus szent Szíve, békéért esdeklünk.
Békét adj szívünknek, békét családunknak,
Békét nemzetünknek, békét a világnak!
Az éjszaka jól aludtam, kipihenten ébredtem. Rengeteg ennivaló volt a hűtőbe bekészítve, tea is volt főzve, bőséges asztalt terítettünk.
Indulás előtt Gyuri bácsival
Ma már átlépjük a határt. Nagykárolyból jöttek, akik a csomagjainkat szállították. Pontban 8-kor indultunk, mi 12-en, Zsolt a lovas zarándok, aki most csatlakozott hozzánk és pár napig, míg lova meg nem érkezik, velünk tart és 4 nagykárolyi asszony. Így 17-en voltunk összesen.
Ahogy kiértünk a faluból, rögtön ráfordultunk egy szép erdei útra. Kb. 2 órát mentünk nyugodt tempóban. Kétszer is láttunk egész közelről őzet. A nagykárolyi asszonyok vitték a keresztet és a zászlót is.
A sereghajtók
Átkelés (még nem a határon, csak egy kis patakon)
Pihenés
Vállaj, határ menti település, gyönyörű templomába vonultunk be egy kis köszöntőre és imádkozásra. Majd fogadás volt a plébánián, az utolsó Magyarországon. Csörögét ettem és kávét, teát ittam. Innen már 28-an vonultunk tovább. A határátkelő előtt elénekeltük a magyar és székely himnuszt, majd rövid iratellenőrzés után átléptük a magyar- román határt. Alkalmi kísérőink a határról visszafordultak, csak a nagykárolyiak maradtak velünk a nap végéig.
Vállaj
A határátkelő előtt imára és a Himnuszok éneklésére készülünk
Csanálos volt az első falu, ahová beértünk. Bementünk és röviden időztünk a templomban, majd egy kocsma udvarán pihentünk meg, ahol szendviccsel, sütivel, kávéval, üdítővel kínáltak a kedves helybéliek.
Józsi bácsival Csanáloson
Innen tovább indulva, rövidesen megláttuk Nagykároly épületeit. Időben ideértünk, röviden betértünk a templomba, majd elfoglaltuk a szállásunkat, a felújított Károlyi kastély lovardájának tetőterében. 4 ágyas szobák voltak, mi lányok az egyiket rögtön birtokba is vettük. Itt kaptuk a vacsoránkat is, borsó leves volt, meg rántott hús, hasáb burgonyával, csomagolva kaptuk. Csak a levest ettem meg, és ittam egy kis vörös bort. A krumplit odaadtam a többieknek, a húst pedig elcsomagoltam. Mondták, az erdélyi szakaszon már nem lesznek nagy fogadások. Vacsora után a csoport nagy része elment az esti misére, mi Gizivel maradtunk. A fiúk közül János maradt a szálláson, fájt a lába, próbálta pihentetni. Míg a többiek oda voltak a misén, mi fürödtünk, mostunk, majd egy kicsit leápolgattam János lábát. A szobában volt egy villanyradiátor, jó meleget csináltunk. Bebújtam az ágyba és írtam a naplót. Amikor a többiek visszajöttek a miséről, a mi szobánkba összejöttünk és egy nagyot beszélgettünk, most már csak így magunkban, kísérők nélkül.
Nagykároly