Máriát dicsérni hívek jöjjetek,

Mert ő fogja kérni Fiát értetek.

Üdvözlégy Mária, mondja minden hív,

Áldott légy Mária! Mondja nyelv és szív.

Nagyon rövid volt az éjszaka, 4:50-kor már ébredtünk. Keveset, de nagyon jól aludtunk, jó volt átmelegedni a kényelmes szálláson. 6 órakor volt a reggeli, egy zsemlét ettem vajjal, sajttal, teát és kávét ittam hozzá. Hétkor részt vettünk a Bazilikában a reggeli misén.

Reggeli a Szemináriumban

Reggeli mise az Egri Bazilikában

Közös imádkozás a Bazilika előtt

Majd a belvároson keresztül hagytuk el Eger városát. Ismét gyönyörű helyeken ballagtunk, több alkalmi kísérőnk is volt. Délre értünk Szomolyára, ahol a falu elöljárói mellett népviseletbe öltözött kislányok fogadtak minket, szép régi szokás szerint kenyérrel és sóval. Együtt vonultunk a templomba, ahol a köszöntő után a magyar és a székely himnuszt is elénekeltük. Nagyon megható volt, a Szomolyaiak nagyon kitettek magukért, a magható köszöntést pazar vendégfogadással tetézték.

Szomolya

14 órakor már Bogácshoz közeledtünk. Messzire hallatszott a tárogató hangja, amivel a falu határában vártak minket. Nagyon különleges és szívhez szóló volt ez a fogadtatás. Röviden megismerkedtünk a település történetével, földrajzi fekvésével, majd bevonultunk a faluba, ahol a templomi köszöntő után meg is ebédeltünk. Káposztás bableves volt és rengeteg süti. Itt is nagyon kitettek magukért kedves vendégfogadóink.

Bogács

Nagyon szép erdei úton értünk Cserépváraljára, ahol először a polgármester fogadott minket a falu vendéglőjében pogácsával és innivalóval. Majd a templomba mentünk, ahol pedig a helyi hívek vendégszeretetét élvezhettük. Nagyon kedvesek voltak a helyi hölgyek, de már képtelen voltam bármit is enni. Jutkával be sem mentünk a templomba, ahol a vendégséghez meg volt terítve, a templom előtt leültünk egy padra, lábainkat ápolgatva. De oda is kihozták a sütiket, nem lehetett visszautasítani.

Cserépváralja

Innen már nagyon kellett sietnünk, mert a nap legnehezebb és legcsodálatosabb szakasza következett. Egy szurdokon kellett átkelnünk, ami a Büki Nemzeti Park része. Meghökkentő természeti csodák vettek körül bennünket. Hatalmas fatörzseken, óriási sziklákon kellett átmásznunk, helyenként segítségre is szükség volt, de a fiúk minden kritikus ponton ott voltak és segítettek. Nekem különösen nehéz volt, hiszen még mindig vittem az egész hátizsákomat. Helyenként csak hason csúszva tudtunk egy-egy akadály alatt átbújni. Óriási élmény volt!!!

Már teljesen besötétedett, mire beértünk Kácsra, ahol a késői érkezés ellenére a falu határában vártak minket a helyiek, kenyérrel és sóval. Velük együtt vonultunk a falun keresztül. Még felmentünk a templomba, röviden imádkoztunk, majd átmentünk a Kácsi Erdei Iskola épületébe, ahol a szállásunk volt. A szálláson jó meleg volt és kulturált körülmények fogadtak. Nagyon fáradt voltam, a mai nap megpróbáltatásai nagyon megviseltek. Amikor elfoglaltam a fekhelyemet, még sírva is fakadtam.

Kács

Vacsorára rizs és hús volt. Sajnos itt sem jutott mindenkinek meleg víz a zuhanyozáshoz, szerencsére én az elsők között még elcsíptem. A meleg radiátorra kiteregettük a még tegnapról vizesen maradt ruhákat és esélyünk volt, hogy a cipőink is kiszáradhatnak holnapig.

Ma visszajött a csapathoz Feri, aki a beteg lába miatt hazautazott. Gyógyszerekkel felszerelkezett, bízunk benne, hogy tudja folytatni az utat.

Péter, akinek szintén egy orvosi vizsgálat miatt kellett hazautaznia, szintén visszajött.

Fáradt vagyok, mióta elindultunk, mindig keveset alszok. Szerencsére nincs komolyabb bajom, a vízhólyagom néha vacakol, de nem vészes. Szilvi és Csilla mindenkinek segítenek a kezeléseknél.