Árvák és özvegyek sírását hallgasd meg,
        Könyörgésünket, oh, Mária, ne vesd meg!
        Békét adj szívünknek, békét családunknak,
        Békét nemzetünknek, békét a világnak!

Az este, amikor lefeküdtem, nagyon fájt a lábam. Gondoltam, kellene bevenni fájdalomcsillapítót, de nagyon nem akaródzott kibújni a zsákból. Így csak forgolódtam, nyöszörögtem, sehogy sem találtam a helyem. Aztán 10 óra után hívott Feri telefonon. Egy pillanat alatt kiugrottam az ágyból, kimentem a folyosóra, így beszéltünk egy kicsit, én suttogva, mert már mindenki aludt. Mindenfelől horkolás hallatszott. Ha már úgyis felkeltem, vettem be gyógyszert is. Visszafeküdtem és lassan el is aludtam.

Reggel már 6 óra előtt mozgolódtak a lányok. Nyugodtan voltam, nem kellett sietni a fürdőbe, négy nőre jutott 2 WC és egy zuhany. Reggelire is kinn a teraszon terítettünk, ugyanott volt tegnap a vacsora is. De míg tegnap kellemes volt az idő, most reggel nagyon hideg volt. A fiúk közül többen a pokrócokat csavarták magukra, úgy ültek a reggeli asztalhoz. Kb. 3 fok lehetett. Forró teát, kávét, tejet, sajtot, szalámit,tojást kaptunk reggelire.

Fél nyolckor indultunk. Jó tempóban haladtunk, az idő is gyorsan melegedett. Óránként tartottunk rövid pihenőt, egész jó volt. Voltak jó kis emelkedők, izzadtam megint rendesen, de nagyon élveztem. Kicsit fájt a lábam, de ismét vettem be egy fájdalomcsillapítót, így már elviselhető lett.

Nagyesküllő Kolozs megyei település. 1880-ban 761 lakosából 47 volt magyar, ma már nem laknak itt magyarok. A falu kis kocsmája előtt tartottunk déli pihenőt. Reggel csomagoltunk szendvicseket, azt ettük.Itt már a táv felénél tartottunk.

Már dél elmúlt, mire tovább indultunk.

A délutánt nagyon nehezen viseltem. Folyton lemaradtam, a sor végén ballagtam. Az járt a fejemben, legjobb lenne otthon lenni, vagy egyedül, saját tempóban ballagni. Gyuri bácsi a kereszttel ment, mint a csapágyas kordé, nem bírtam vele a tempót tartani. Egy darabig még mondogattam neki, vegyen vissza a tempóból, de aztán meguntam, és inkább vállaltam, hogy a sor végére maradok, ami nem volt rám jellemző.

Gyuri bácsi ment, mint a csapágyas kordé

 Magyarfodorházán, már többen köszöntek magyarul. A szép nevű faluban kb.100 magyar ember él, a lakosság 1/3-a. Református temploma is van.

Sok dombot másztunk meg, mire fél hatra Kidére értünk. Itt a református közösségi házban aludtunk. Egész jó hely. Kicsit zsúfoltan voltunk, de teljesen megfelelő zarándokszállás. A kellemes teraszon vacsoráztunk. A helyi asszonyok nagyon finom vacsorát készítettek. Kaszás leves volt, pörkölt, csőtészta, savanyú uborka és még egy kis desszert is, madártej szelet.

Még vacsora előtt lezuhanyoztam, vacsora után pedig rögtön ágyba bújtam. Nagyon- nagyon el voltam fáradva. Nem is tudom, hogy lehetett kibírni a napot. Néha már azt vártam, hogy valahol összerogyok. Utólag már nagyon sajnálom, de arra sem volt erőm, hogy elmenjek a falu templomait megnézni. A falu templomai közül műemléki szempontból egyértelműen a legértékesebb a 13. században épült református templom, amely csaknem teljesen megőrizte eredeti formáját. A katolikus templom a 18. században épült, de csak 1837-ben szentelték fel. Ha legközelebb arra járok, mindenképpen megnézem a tájházat is. Kide nagyon szép fekvésű 90 %-ban magyar református falu Kolozs megyében.

A mai nap szenzációja: újra lett vízhólyagom! Zoli este lekezelte nem csak az én lábamat, de mindenkiét, akinek gondja volt. Még egy kis lábmasszázst is kaptam vigasztalásul.

A képek szerint, nem csak én voltam fáradt, nem csak én szenvedtem